Comenius Hét: „bütykölde”, íjászverseny és kreatív salátakészítés

Most ért véget a Comenius Hét, melynek keretében a részt vevő iskolák mutatták meg a nagyközönségnek, ők hogyan csempészik be a kreativitást és innovációt a tanórájukra a nemzetközi együttműködéseknek köszönhetően. Az elmúlt héten zajlott a Comenius programot kezelő Tempus Közalapítvány konferenciája is, ahonnan több sikeres közoktatási projekt képviselője európai szintű nívódíjjal távozhatott.

A Comenius Iskolai együttműködések program keretében legalább három nemzet iskolásai dolgoznak együtt, egy közös projekten. A folyamatos kapcsolattartás, a partnereknél tett külföldi látogatás a diákok számára ablak a világra: a közös munka során megismernek egy új kultúrát, betekintést nyernek más országok gyerekeinek hétköznapjaiba, és ezáltal nyitottabbá, toleránsabbá válnak, valamint a nyelvtudásuk is fejlődik. A pedagógusok pedig megismerhetik a partnerországok iskolai rendszereit, és adaptálhatják a jól működő, külföldön már bevált módszereket.

A Comenius Hét rendezvénysorozatot azért hívta életre az Európai Bizottság, hogy felhívja a figyelmet a program nyújtotta lehetőségekre, illetve lehetőséget biztosítson az Iskolai együttműködések projektekben részt vevők számára, hogy sikereiket, eredményeiket bemutathassák a szélesebb közönség számára.

Magyarországon idén 286 iskola érintett a Comenius programban. Közülük több intézmény mutatta be a hét keretében külön rendezvénnyel, kiállítással projekttevékenységét.  Például a kistarcsai Városi Óvoda “Mesében élő gyapjú” és “Népmesék világa textil képeken” címmel kiállítást rendezett, a debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a Tócó-patak partját tette rendbe, a Váci Mihály Gimnázium Bátonyterenyén Comenius Fesztivált rendezett, a tiszafüredi Kossuth Lajos Általános Iskola diákjai pedig salátakészítő versenyen mutatták meg kreativitásukat.

A bátonyterenyei gimnázium már 10 éve vesz részt Comenius programokban, idén volt az első alkalom, hogy az egész iskolát, mintegy 300 tanulót megmozgató, egész napos programmal gazdagították a hazai Comenius Hetet. Április 28-i Discover yourself! nevű fesztiváljuk a kreatív és innovatív tevékenységeket állította a középpontba. Az iskolában nincs technikaoktatás, de ezen a napon a “bütyköldében” fejleszthették kézügyességüket a tanulók. A diákok bicikliversenyen és íjászkodásban is összemérhették tudásukat, de a karaoke is népszerű volt. Az egész napos programok alatt nem a menzán ebédeltek a gimnazisták, hanem kreatív megoldással élve – megadott büdzséből gazdálkodva – minden egyes osztály maga főzött az iskola diákjai számára. A fesztivál végén pedig a tanulók elültették a gimnázium Comenius fáját.

***

Április 28-án a Kreativitás és Innováció Európai Évének kiemelt programjaként konferenciát tartott a Comenius programokat koordináló Tempus Közalapítvány. A szervezők arra keresték a választ, miként járulnak hozzá a kreativitás és innováció fejlesztéséhez az Egész életen át tartó tanulás program projektjei.

A rendezvényen adták át a Nemzetközi Együttműködési Kultúráért Nívódíjat, amely a kiemelkedő színvonalú oktatási/képzési projekteket hivatott elismerni.

A három díjazott Comenius projekt:

A debreceni Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola finn és olasz partnerével közösen a reneszánsz ötvösség és zománcművesség ékszereinek tanulmányozását, ékszertervezést és kivitelezést választották a nemzetközi együttműködés témájául. Az eredményeket integrálták képzési rendszerükbe, azóta az intézmény pedagógiai programjának szerves részét képezik az elkészült multimédiás tananyagok, modulok. A résztvevők a reneszánsz kor alkotásainak tanulmányozásán túl azok mintájára korszerű, nívós ékszereket terveztek és készítettek.

A miskolci Martin János Szakképző Iskola angol és török partneriskolájával együtt a fogyatékos és sajátos nevelési igényű gyerekek esélyeinek javítását tűzte ki célul szakmai fejlesztésükön keresztül. A nemzetközi együttműködésnek köszönhetően a művészeti oktatást és a projektoktatást beépítették tantervükbe és tanórán kívüli tevékenységeikbe, a rehabilitációs munkában új eszközként bevezették a fito-, és sensory terápiát, az utógondozói programban külföldi munkaügyi mintákat használnak fel, valamint a szakmai gyakorlatban is alkalmazták a sajátos nevelési igényű fiatalok foglalkoztatásának külföldön szerzett tapasztalatait.

A budapesti Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium projektje a fa motívum központba állításával a természettudományok tanulását izgalmas kalanddá alakította, amely során a diákok európai kortársaikkal együtt vizsgálódtak.  A természettudományos tárgyak mellett a rajz és vizuális kommunikáció, informatika, ének-zene, magyar nyelv és irodalom, valamint az élő idegen nyelv tantárgyak is nagy szerephez jutottak. A projektmunka döntő szerepet játszott a környezeti tudatosság, az egészségkultúra, a globális problémák kezeléséhez szükséges készségek fejlesztésében is.