Kreatív gyerekek az iskolában: mire jó egy nemzetközi együttműködés?
Hogyan lehet az oktatást úgy átalakítani, hogy igazán kreatívan és innovatívan gondolkodó fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akik feltalálják magukat bármilyen élethelyzetben? Különös aktualitást ad a kérdésnek az, hogy 2009 a Kreativitás és Innováció Európai Éve. Bizonyos esetekben nem könnyű az uniós politikai prioritásokat közel vinni az emberekhez, illetve az oktatási és képzési intézmények mindennapjaihoz, a kreativitással és innovációval azonban nem ez a helyzet, hiszen szülőként, tanulmányokat végző fiatalként vagy pályamódosítóként szinte valamennyien közvetlenül érintettek vagyunk.
Az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás programjának összes pályázattípusában előnyt élveznek a készségek fejlesztését, az átfogó egész életen át tartó tanulási stratégiák kidolgozását és megvalósítását, valamint az innováció és kreativitás fejlesztését célzó tevékenységek. A Comenius program támogatásával közoktatási intézmények valósíthatnak meg nemzetközi együttműködéseket a legváltozatosabb témákban. Eltérő szemléletű, különböző tapasztalati háttérrel bíró, más-más országból érkező intézmények dolgoznak együtt, így minden feltétel adott ahhoz, hogy kreatív, innovatív eredmények szülessenek.
A nemzetközi iskolai együttműködések során nemcsak a fiatalok nyelvi készsége, kapcsolatteremtő készsége fejlődik, de a – mindenkiben meglévő – kreativitásra és a tapasztalatcserére építve fontos motivációt jelent minden résztvevőnek: nincs az az unalmas tananyag, amit ne lehetne érdekesen tanítani, úgy, hogy a résztvevők nem is tanulásnak, sokkal inkább izgalmas kalandnak, élményszerzésnek érezzék a közös munkát.
A kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium például 10 éve vesz részt különböző projektekben. Egy spanyol iskolával való együttműködés során született meg az ötlet, hogy a matematikát a partneriskolák városaiban található érdekes épületek térfogatának kiszámításával színesítsék. A diákok egyre lelkesebbek lettek, és a várost körbejárva egyre több olyan helyet találtak, amelyekről matematikai feladatok jutottak eszükbe. Egyre teljesebbé, jobbá varázsolták a gyűjteményt, zenét illesztettek hozzá, így alakult ki a Matematikai séták Kőszegen, amelynek jelenlegi változat letölthető az iskola weblapjáról.
A pomázi Teleki-Wattay Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Comenius projektjében az együtt dolgozó tanítók, tanárok arra szövetkeztek, hogy a klasszikus zenét érthetőbbé, szerethetőbbé tegyék diákjaik számára. A gyerekek megtanulták Papp Lajos magyar zeneszerző Aranykulcs című, Grimm mesére komponált zongoraciklusának darabjait. A történet egy kisfiúról szól, aki egy elásott ládikát talál a hideg téli erdőben, és az aranykulcs segítségével kinyitja. Hogy mi van a ládában? A partner iskolák tanulói rajzokon örökítették meg, amelyeket a zene hangulata inspirált. A részt vevő gyerekek megtapasztalták a művészetek közötti összefüggéseket, és lehetőséget kaptak az önkifejezés megértésére és művelésére. Felfedezhették, hogy saját érzéseiket is el lehet, sőt el kell képzelni, és egyáltalán nem baj, hogy ugyanarról a zenéről mindenkinek más és más jut az eszébe.
Hasonló – vagy éppen teljesen más – Comenius iskolai együttműködésekre bármely közoktatási intézmény sikerrel pályázhat. Ősztől – készülve a jövő év eleji pályázati határidőkre! – szerte az országban információs és pályázatíró napok segítik az érdeklődő iskolák képviselőit információkkal és gyakorlati tanácsokkal.
|
Kreativitás és innováció címmel megjelent a Tempus Közalapítvány HOPPÁ disszeminációs füzetek sorozatának következő kötete, melyben hasonlóan érdekes projektek leírása található. |