Jelentés a Kreativitás és Innováció Európai Éve 2009 hazai megvalósításáról

A 2009-es Kreativitás és Innováció Európai Éve célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a kreativitás és innováció egyéni, társadalmi és gazdasági jelentőségére, hiszen a kreativitásra és az innovációra összpontosítva az egyes emberek alkotó és újító potenciáljának erősítésével lehet biztosítani Európa jövőjét a globális versenyben.

Az év témái és céljai

A Kreativitás és Innováció európai éve olyan átfogó kezdeményezés volt, amely jellegénél fogva számos területre kiterjedt: az oktatás és képzés mellett érintett volt a kultúra, a vállalkozásfejlesztés, a kohéziós politika, a vidékfejlesztés, a kutatás és fejlesztés, a kreatív ipar (beleértve az építészetet is), az audiovizuális szektor és az információs társadalom is.

Az európai év kiemelt területei a következők voltak:

• A művészeti oktatás és a kreativitás fejlesztésének erősítése az alap- és középfokú oktatásban, a szakmai képzésben, valamint a non-formális és az informális oktatásban
• Az önkifejezés kreatív formáinak fenntartása, erősítése felnőtt korban is
• A kulturális sokszínűség mint a kreativitás és innováció forrása
• Az információs és kommunikációs technológiák mint a kreatív önkifejezés médiumai
• A matematika, a természettudományok és a műszaki tudományok az aktív, innovatív gondolkodásmód szolgálatában
• Az innovatív folyamatok széles körű megértésének elősegítése, a vállalkozó szellem és attitűd erősítése a jólét fenntartása érdekében
• Az innováció mint a fenntartható fejlődés záloga
• Kreativitáson és innováción alapuló regionális és helyi fejlesztési stratégiák
• Kulturális és kreatív ipar: ahol az esztétikum és a gazdasági szempont egybeesik
• Innováció a köz- és magánszektorban

Az év célja a figyelemfelkeltés és a politikai vita ösztönzése mellett az volt, hogy közelebb hozza egymáshoz ezeket a területeket, megtalálja és elmélyítse a közös pontokat. Magyarországon az európai prioritások mellett a kulcskompetenciák fejlesztése kapott kiemelt figyelmet.

Résztvevők és koordináció

2009-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából a Tempus Közalapítvány látta el a Kreativitás és Innováció Európai Évének hazai koordinációját. E munkában kiemelt partnereink voltak: az ARC kiállítás, az Educatio Kht., a KultúrPont Iroda, a Kutatás-Fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatala, a Külügyminisztérium Kommunikációs és Közkapcsolati Főosztálya, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Szabadalmi Hivatal, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a 100 csoda tévésorozat és internetes portál.

Az év elején meghirdetett ötletpályázat eredményeként összesen 109 szervezet több mint 180 eseménye szerepelt a hivatalos programban, szakmai rendezvények és közönségrendezvények egyaránt. A sokszínű programban minden területről voltak kezdeményezések, beleértve az oktatást és képzést, a kultúrát, a vállalkozásfejlesztést, a kohéziós politikát, a vidékfejlesztést, a kutatást és fejlesztést, a kreatív ipart, az építészetet, az audiovizuális szektort és az információs társadalmat. Az átfogó, országos kezdeményezések mellett régiós és helyi projektek is szép számmal szerepeltek a programban. Különösen az oktatás-képzés, a K+F és a design területén működő szervezetek voltak aktívak.

Az események között volt innovációs díjátadó, számos kiállítás, irodalmi fesztivál, kkv-k számára szervezett innovációs klub, készségfejlesztés témájú kiállítás, járműtervező verseny, oktatási konferenciák és workshopok, tévésorozat kortárs találmányokról, a természettudományokat népszerűsítő road show. Kapcsolódtak az évhez olyan hagyományos rendezvények is, mint a Kutatók Éjszakája, a Design Hét és a novemberi Tudomány Ünnepe.

Koordinátori feladatok és kommunikáció

A rendezvényekről folyamatosan hírt adtunk az év magyar nyelvű honlapján a www.kreativitas2009.hu címen. Közzétettük a kreativitással és innovációval kapcsolatos egyéb aktualitásokat is, legyen az új kiadvány, a sajtóban megjelenő cikkek szemlézése vagy interjúk a „Kreatív portrék” rovatban. A honlapot az év során 47.034-en keresték fel és 227.411 oldalt töltöttek le. A havi programajánló 20.000 e-mail címre jutott el (főleg oktatásban és képzésben, illetve kutatás-fejlesztésben érintett szervezetek képviselőihez). Az évről és programjairól saját rendezvényeinken és a partnerek rendezvényein is tájékoztattuk az érintetteket. A figyelemfelkeltést saját tervezésű plakátok és freecardok segítették. 285 médiamegjelenést regisztráltunk, ami nemzetközi összehasonlításban is nagyon jó eredmény.

Az év egyik kiemelt eseményeként a Tempus Közalapítvány áprilisban konferenciát rendezett a kreativitásról az oktatásban, az Egész életen át tartó tanulás program (LLP) által támogatott projektek bemutatásával, amelynek anyagából egy disszeminációs kiadvány is megjelent magyar, illetve angol nyelven. A konferencia összefoglalója és a kiadvány elérhető a TKA honlapján:

• Kreativitás az egész életen át tartó tanulás folyamatában konferencia
• Kreativitás és innováció disszeminációs füzetek
• magyar nyelven
• angol nyelven

Az év során három kerekasztal-beszélgetést szerveztünk: először az akadémiai, a gazdasági és a kormányzati szféra együttműködéséről (az év nyitóeseményén), majd a kreativitásról az oktatásban (az Egész életen át tartó tanulás program konferencián), végül a tudás értékesíthetőségéről, a kutatói, feltalálói pálya lehetőségeiről (a Kutatók Éjszakáján).

Eredmények

Az év egyik fontos hozadéka, hogy kialakult egy informális hálózat, megindult a párbeszéd és egyfajta önszerveződés is az év eseményeiben részt vevő partner szervezetek között.
A másik legfontosabb hazai eredmény az alulról induló, helyi kezdeményezések fókuszba kerülése, amelyek példaként szolgálhatnak más hasonló profilú intézmények számára, vagy akár regionális vagy nemzeti szintű reformokhoz.

Magyarországon jelenleg a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által kiírt Mecenatúra pályázat a legjelentősebb nemzeti támogatás, melynek célja a technológiai innováció és a kutatás-fejlesztés társadalmi feltételeinek javítása az ország versenyképességének növelése érdekében. A Kreativitás és Innováció Európai Évének apropóján 2009-ben szempont volt a pályázók számára az év céljaihoz való kapcsolódás.

Március közepén mutatta be a Kutatásért és Fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatala az Innovatív Magyarország Program nevet viselő K+F és innovációs stratégiát. Időközben az új kormány felállásával a kutatásért és fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszteri pozíció megszűnt, de a megkezdett tevékenységek egy része – például a középiskolások számára szervezett, a tudományos pályát népszerűsítő országos roadshow – folytatódott.

Az oktatás és a kultúra területén áttekintés készült a kreativitás és az innováció témájához kapcsolódó stratégiai és szakpolitikai kezdeményezésekről.

Az év végén a Tempus Közalapítvány „Áttekintés a hazai képzési rendszer fejlesztéséről – A kompetencia alapú megközelítés szerepe” címmel kiadványt jelentetett meg az OKM megbízásából. A tanulmány részben az Oktatás és Képzés 2010 uniós munkaprogram keretében készült 2009. évi nemzeti jelentésre támaszkodik. A 2009-es év témája az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskomptenciák kérdése volt, és a szerzők arra keresték a választ, hogy Magyarországon milyen módon jelennek meg a kulcskompetenciák a közoktatás és a szakképzés tanterveiben, valamint az egész életen át tartó tanulás nemzeti stratégiájában, illetve milyen módon készítik fel a tanárokat a kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladataik ellátására.

További, hosszabb távú eredménynek tekinthető, hogy néhány innovációhoz és kreativitáshoz kötődő téma, mint a transzverzális kulcskompetenciák, az innovációbarát intézmények, illetve a felsőoktatás és a gazdaság, valamint a regionális fejlesztés közötti partnerség bekerülnek a 2011-es magyar elnökség tervezett oktatási prioritásai közé.

Az évhez kapcsolódó egyes projektek eredményeiről a www.kreativitas2009.hu honlapon található részletes áttekintés szakterületenkénti bontásban.

Európai kitekintés

A koordinátori beszámolók szerint az év érintettjei, köztük a kormányzati szereplők és az oktatási intézmények minden európai országban jól fogadták a kezdeményezést. Az oktatás mindenhol nagyon hangsúlyos terület volt (beleértve többek között a kulcskompetenciák fejlesztését, a művészeti oktatást vagy a tanárok szerepének vizsgálatát). Általános jelenség volt ugyanakkor az is, hogy az üzleti szektor kevésbé képviseltette magát.
A multidiszciplináris megközelítésnek köszönhetően kialakult az együttműködés a különböző intézmények és területek között. Az év eseményei számos országban továbbmentek a figyelemfelkeltésnél, bár az igazi hatás mértéke majd csak később fog kiderülni.

Az Európai Bizottság megbízásából átfogó értékelés készül az évről, az egyes tagországok eredményeiről. A felmérés során a magyarországi eseményekről is részletes interjú készült. A jelentés várhatóan 2010 tavaszán lesz elérhető.

Az év során számos közérdeklődésre számot tartó tanulmány látott napvilágot, a legfontosabbak a hazai honlapon is elérhetőek.

Az eredmények továbbélésének biztosítása

Az elért eredmények továbbélésének, hasznosulásának érdekében a TKA az év koordinátoraként a következő lépéseket tervezi:

Átszerkesztett tartalommal továbbra is fenntartjuk és működtetjük a Kreativitás és Innováció Európai Éve honlapot a www.kreativitas2009.hu címen. A rendezvénynaptár helyett előtérbe kerül az egyes projektek eredményeinek bemutatása, illetve az elkészült háttéranyagok, kiadványok, tanulmányok, hivatalos dokumentumok közzététele. Továbbra is hírt adunk a kreativitás vagy innováció témájú eseményekről, felhívásokról, kezdeményezésekről.

Kérdőív segítségével kértük az év aktív résztvevőinek véleményét arról, hogy hogyan lehet fenntartani a kialakult informális kommunikációs hálózatot és erősíteni a jövőbeli együttműködéseket. A visszajelzések alapján javaslatot teszünk a folytatódó közös munka konkrét tartalmára, illetve formáira vonatkozóan.

Az egész életen át tartó tanulás stratégiájának megvalósítását segítő tevékenységek (a Tempus Közalapítvány koordinálásával, az Európai Bizottság és az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával) számos ponton kapcsolódnak a kreativitás és innováció témakörhöz, különösen a tanárok és oktatók, valamint a kulcskompetenciák tematikus munkacsoportok esetében. A tervezett műhelymegbeszélésekbe a Kreativitás és Innováció Európai Évének aktív szereplőit is igyekszünk bevonni, hiszen ők egy-egy területen kulcsszerepet játszanak, illetve számos jó példával szolgálhatnak.

Az Egész életen át tartó tanulás program (LLP) pályázataival kapcsolatos kommunikációban nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a kreativitás 2020-ig meghatározó politikai prioritás lett a programban.

Javaslatok a döntéshozók, a nemzeti hatóság számára
A koordinátori tapasztalatok és a részt vevő szervezetek javaslatai alapján

Nagyon hasznos, hogy a témaév kapcsán a kreatív tevékenységek a figyelem fókuszába kerültek, de csak akkor lesznek igazi eredmények, ha a politika és a döntéshozók anyagi eszközökkel és a jogszabályokkal valóban támogatják a területeket.

1. Esettanulmányok
Nagyon hasznos volna az év során feltárt jó példák – főleg a helyi, alulról jövő kezdeményezések – esettanulmányként való feldolgozása, megvizsgálva, hogy mi általánosítható a tapasztalatokból, más intézményekben hogyan adaptálhatóak az eredmények, elterjesztésük hogyan segíthető szakpolitikai eszközökkel.

2. Kreativitás, illetve a vállalkozókészség fejlesztése a tantervben – nemzetközi tapasztalatcsere
Előremutató lenne, ha a Nemzeti Alaptantervbe bekerülne a tanulói kreativitás és innováció fejlesztése – az egyes műveltségterületekbe és szakmacsoportokba integráltan.
Javasolt a nemzeti hatóság számára a nemzetközi tapasztalatcsere a curriculum megújításáról vagy felülvizsgálatáról a kreativitás tekintetében Észtországgal, Izlanddal, Máltával, illetve az innovációs/vállalkozókészség fejlesztését célzó stratégiáról Finnországgal, Norvégiával.
Észtországban jelenleg zajlik a tanterv megújítása, Máltán is folyamatban van az oktatási reform. Finnországban 5 szempont alapján vizsgálták felül a curriculumot, ezek közül az egyik a kreativitás volt. Az északi államok (Nordic Nations), melynek elnökségét 2009-ben Izland látta el, közös stratégiát dolgoztak ki az oktatásban, illetve az oktatás által megvalósuló innovációról.
Finnországnak már a 90-es évektől van nemzeti innovációs stratégiája, ezt vizsgálták most felül, elsősorban a gyerekekre, fiatalokra koncentrálva. Norvégiában 2004-ben készült el az első vállalkozókészség fejlesztését célzó stratégia, most új akciótervet dolgoztak ki a felsőoktatásra vonatkozóan.

3. Nemzetköziesítés
Az év során számos érdekes és értékes nemzeti program valósult meg, viszont kevés igazán európai, nemzetközi akció indult (ez szinte minden részt vevő országban érvényes tendencia volt). Egy év a kezdeményezések beindulásához volt elegendő, a folytatás része lehetne a nemzeti eredmények kölcsönös megosztása, nemzetközi együttműködésekbe való átfordítása.
Érdemes lenne európai teret biztosítani a sikeres kezdeményezéseknek például nemzetközi együttműködések támogatásával, kreatív és innovatív eredmények kiállításával a külföldi magyar intézetekben, nemzetközi konferenciák szervezésével, stb.

4. Tehetséggondozás
Az NTP-OKA-III. pályázat lehetőséget kínál tehetséggondozó műhely működtetésére, de a pályázható összeg igen alacsony, bár tartalmaz személyi kiadásokat (min. 60%), de az ismert elvonások miatt valójában nem jelent lényeges segítséget.
A Cybergeneráció informatikai ötletverseny megmutatta a gyerekek számára a szellemi tulajdon értékét, de rendkívül bonyolult, uniós szintű adminisztrációs tevékenységet követelt meg. Ugyanakkor a mentorok részére nem volt megpályázható díj, vagy valami ellentételezés az egy éven keresztül végzett munkáért. Valójában a felkészítő tanárok neve sem szerepelt sehol sem, így még erkölcsi elismerés sem jutott.

• A nevelés-oktatás területén meg kellene őrizni, valamint fejleszteni kellene a kreativitást növelő tevékenységeket. Fontos, hogy gyermekkorban megerősítést, segítséget kapjanak a tehetséges tanulók.
• Az országos Tervezzünk tárgyakat! pályázatok kiváló motivációs alapot adtak egykor.
• Minél több területen jelenjenek meg pályázati felhívások kreatív alkotások készítésére. Különösen fontosak a műszaki-technikai jellegű feltalálások.

5. Zeneoktatás
Hazai  és nemzetközi zenei  konferenciák szervezése szükséges, amelyek feltárják és közzéteszik a  közvetlen  zenetanítás legújabb  eredményeit, például ismertetik a zene terapikus vagy gyógyászati hatásait szélesebb szakmai  körben. A cél egy erős, szintetizált tudásbázis létrehozása, ami a további fejlődés alapjául szolgálhat.

6. Érzékenyítés, népszerűsítés
A téma iránti érzékenyítés, népszerűsítés még mindig fontos lépés. Fontos, hogy az emberek lássák az elért eredményeket az ötlettől a megvalósításig, és hogy az innovációk hogyan befolyásolják minőségileg a hétköznapjaikat.

7. Design-innováció
A design-innováció területén elkészült a „Design, a felhasználó-központú innováció mozgatója” című munkaanyag, amely alapján az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított, és amelyet a Magyar Formatervezési Tanács is véleményezett. A visszajelzések összesítése után a Bizottság további lépéseket tervez a design integrálásáról az európai innovációs politikába és támogatásba. Szükség van további vizsgálatokra és konkrét akciótervekre annak érdekében, hogy a design beépüljön a hazai és nemzetközi innovációpolitikába, az érintett szervezetek aktív részvételével hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

8. Öko-innováció
Kidolgozott öko-innovációs megoldások hasznosítása a kormányzati, önkormányzati, céges szint bevonásával. Ennek első lépésként eszköze lehet további szakmai rendezvények, konferencia és kiállítás szervezése, valamint egy EU-s regionális klímabarát települési célú hálózat létrehozása.